Díszpolgárok

Szigetvár Város Önkormányzata a város történelmi múltjával azonosulva, attól a céltól vezérelve, hogy a helyi közösség szolgálatában kiemelkedő érdemeket szerzett személyeket, továbbá azokat, akik tudományos, kulturális, művészeti, gazdasági vagy sport területen kivételesen magas színvonalú tevékenységükkel a város fejlődését, gyarapodását segítették, vagy nemzetközi elismeréssel a város hírnevét öregbítették, méltó elismerésben részesíthesse, személyüket és cselekedeteiket megfelelőképpen értékelve példaként állíthassa a jelen és utókor elé Díszpolgári címet alapított.

1897. évben:

Lovag Turonyi Biedermann Rezső (1854-1938) részére 

A Szentegáton élő földbirtokos jelentősen hozzájárult, hogy Szigetvár elindulhasson a polgári fejlődés útján. Segítette a kórház építését, majd  1897-ben harmincezer forinttal alapítványt hozott létre a felépítendő fiú polgári iskola javára. A hálás szigetváriak először díszpolgárrá választották, majd az egyik utcát nevezték el Biedermann Rezsőről.

1900. évben:

Dr. Wlassits Gyula (1852-1937) részére

Jogász, egyetemi tanár és 1895-1903. közt kultuszminiszter. Kultuszminiszterként adott engedélyt a községnek a polgári iskola megalapítására. Hálából és munkássága iránti tiszteletből választották Szigetvár díszpolgárává.

1980. évben:

Molnár Imre (1920-1989) részére

A helyi gimnázium igazgatóhelyetteseként dolgozott Szigetváron nyugdíjazásáig. Elévülhetetlen érdeme a Várbaráti Kör megalapítása, a Zrínyi hagyományok ápolása. Több évtizeden keresztül vett részt a Zrínyi Emlékünnepségek szervezésében. Helyismereti, honismereti munkássága ország szerte ismertté tette nevét.

Zágon Gyula (1904-1990) részére

Az Általános Iskola rajztanáraként diákok százaival szeretette meg a képzőművészetet. A tanítás mellett rajzolt, festett, metszeteket készített. Alkotásai számos középületet díszítenek.
A szigeti vár elestének 400 éves évfordulójára kiírt országos pályázaton első helyezést ért el.

1998. évben:

Vas István tanár, igazgató úr részére.

Vas István a Bajai Állami Tanítóképzőben szerzett oklevelet. 1970-től nyugállományba vonulásáig, vagyis 1997-ig a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója volt. Igazgatóként sokat tett azért, hogy a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnázium tanulói megállják a helyüket az életben, minél többen tanulhassanak tovább a felsőfokú intézményekben.

1999. évben:

Eric Pretz eppingeni polgármester részére.

Eppingen és Szigetvár 1992. június 19-én testvérvárossá nyilvánította egymást. 

A kapcsolat által legfontosabbnak ítélt célok: városok lakosságának kölcsönös megismerése, idegenforgalom támogatása. A városvezetők célul tűzték ki, hogy a közös kulturális, oktatási, egészségügyi és sportprogramok segítségével a városok lakosai jobban megismerhessék egymás kultúráját, közelebb kerüljenek egymáshoz. A partnerkapcsolat erősödésével várható volt, hogy kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági kapcsolatok alakulnak ki. Nem titkolt cél volt a túrizmus, és az idegenforgalom területén meglévő kapcsolatok fejlesztése. Eppingen polgármestere folyamatosan segítette a testvérvárosi kapcsolatok fejlődését. Munkájával hozzájárult a kapcsolatok megerősödéséhez.

2003. évben:

Tinusz János részére

Tinusz János a várossá alakulást közvetlenül megelőzően lett a város tanácselnöke, és e minőségében dolgozott egészen 1984. évben bekövetkezett nyugdíjazásáig.
Nevéhez fűződik a városi alap-infrastruktúra megteremtése, jelentős számú szociális bérlakás építése, intézményeink városi szintre emelése, közterületeink kialakítása, a közterületi alkotások nagy részének elkészíttetése. 
Jelentős erőfeszítéseket tett a város fejlesztéséért, nemzetközi és hazai kapcsolatainak fejlesztéséért, a közélet városi szintű kialakításáért. Mindig példamutató lelkesedéssel tett tanúbizonyságot városszeretetéről.

Petőh Sándor részére (posztumusz).

A Várbaráti Kör elnökhelyetteseként Szigetvár város történelemkutatásáért, múltjának és jelenének minél jobb megismeréséért, elismertetéséért tevékenykedett. 
Szakmai végzettségéből eredően a város kulturális, művészeti és sportéletében maradandót alkotott. A város nemzetközi kapcsolatainak kialakításában, ápolásában, fejlesztésében jelentős érdemeket szerzett.

2004. évben:

Schuth János gyógyszerész részére (posztumusz).

Schut Jánost 1952-ben nevezték ki a Szigetvári Patika vezetőjévé. Több évtizedes munkássága során gyógyszerészek és asszisztensek nemzedékeit tanította, képezte. Munkáját a tisztesség, a becsület és a tenni akarás jellemezte, melynek elismeréseként többször részesült kitüntetésben. Városunk állampolgárai körében köztiszteletnek örvendett. Emlékét ma is tisztelet és megbecsülés övezi.

Dr. Kapronczay József tanár, volt országgyűlési képviselő részére.

Dr. Kapronczay József 1967-1995-ig a Szigetvári Zrínyi Miklós gimnázium tanára, 1976-tól igazgatóhelyettese. Több évtizeden keresztül kimagasló pedagógus munkát végzett, generációk nőttek fel keze alatt. Tanári pályája mellett tudományos kutatói tevékenységet is végzett, elsőssorban Szigetvár és környéke geográfiai és botanikai feltárását segítette elő. 1990. tavaszán országgyűlési képviselőnek választották. Képviselőként minden lehetséges eszközzel a város fejlődését, gyarapodását szolgálta, melynek egyik legfontosabb eredménye a Zrínyi téri katolikus templom felújítása és a 6-os főközlekedési út elkerülő szakaszának kivitelezése. 
Emberi tartása, pedagógusi-szakmai elkötelezettsége, a városi iránti tisztelete és szeretete minden szigetvári számára követendő magatartás.

2005. évben:

Zentai Béla tanár, alpolgármester részére (posztumusz).

Zentai Béla Szigetvár alpolgármestere a Győr melletti Bácsán született, de kisgyermek kora óta haláláig Szigetváron élt. 
Dolgozni is Szigetváron kezdett. Élete meghatározó részét nyugdíjba vonulásáig a szigetvári ipari szakmunkásképző intézet oktatójaként, igazgató helyetteseként végül igazgatójaként töltötte el. Pedagógus volt a szó legnemesebb értelmében. Generációk számára adott tudást és mutatott példát, útmutatást. 
Egész életének jelentős része volt a közéletiség. Tanító, szervező, építő természete soha nem hagyta nyugodni. Sokat dolgozott a számára kedves fiatalokért, az emberekért, a városért. Nagyon szerette a sportot.
Városunk képviselőtestületének több ciklusban is tagja volt. 1999-ben közel egy éven keresztül korelnökként szervezte, irányította szeretett városát. A 2002. évi választásoktól kezdve alpolgármesterként végezte munkáját. 
Megbízatását rendkívül nagy felelősséggel és odaadással végezte. 
Emléke szívünkben sokáig megmarad.

Gráf József országgyűlési képviselő, Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter részére

Gráf József 1984 óta él és dolgozik Szigetváron. Az egykori MSZMP városi, majd első-titkáraként alapvetően új szemléletet hozott a város és környéke vezetésébe. 1994-től az MSZP jelöltjeként a Baranya megye 7. számú választókerület országgyűlési képviselője. Munkája során sokat tett Szigetvár és térsége fejlesztése érdekében, alapvetően az infrastruktúra fejlesztésére helyezve a fő hangsúlyt.
Országgyűlési képviselőként segítette több fejlesztési elképzelés, beruházás megvalósulását (kórház rekonstrukció, gyógyvízberuházás, szőlőhegyi ivóvíz-, valamint szennyvíz beruházás). 
Magas szintű szakmai és politikusi munkája elismeréseként 2005. májusában lett a magyar kormány tagja, az ország egyik legfontosabb minisztériumának a vezetője.

2006. évben

Dr. Lamperth Mónika

Dr. Lamperth Mónika Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszter. 1990-től a Somogy Megyei Önkormányzat képviselőjeként Kaposvár és Szigetvár jó kapcsolatának elmélyítésén dolgozott. Önkormányzati képviselőként, majd országos politikusként a kistérségek – így különösen a halmozottan hátrányos helyzetű kistérségek – ügyét, támogatását mindig kiemelt figyelemmel, szívügyének tekintve kezelte, segítette. 2002-2006-ig Belügyminiszter, majd a 2006-os országgyűlési választásokat követően a Gyurcsány kormány átalakult minisztériumi rendszerében Önkormányzati és Területfejlesztési Miniszter. Az önkormányzati rendszer fejlesztésének, a kistérségek kialakításának és érdemi együttműködésének elkötelezett híve. A Szigetvári Kórház felújításához, az intézmény talpon maradásához nagyon komoly segítséget nyújtott a városnak. A város és a kistérség segítése érdekében végzett település és térségérdekű munkája elismeréseként a város díszpolgári címet adományozott számára.

Dr. Virág Sándor (posztumusz)

Dr. Virág Sándor a Szigetvári Városi Kórház- Rendelőintézet volt igazgató-főorvosa 1956. szeptemberében került Szigetvárra Szigetvár és körzetének üzemorvosaként. 1966-tól a kórház laboratóriumának főorvosa és a Cipőgyár üzemorvosa, melynek keretében a vérképzőszervi megbetegedések terén folytatott kutatásokat. 1968-ban a Szigetvári Városi Kórház- Rendelőintézet igazgató-főorvosává nevezték ki. Igazgatósága alatt épült fel a mai új kórház két ütemben, 600 ággyal. Számtalan állami és városi kitüntetéssel ismerték el gyógyító, és városérdekű munkáját. A posztumusz díszpolgári címet ezen elismerések megkoronázásának szánja a város önkormányzata, mintegy utólag megköszönve Dr. Virág Sándornak mindazt, amit az emberek gyógyításáért, a város fejlődéséért tett.

2007. évben

Varga László /1931-1995/ (posztumusz)

Varga László a „Zrínyi” Termelőszövetkezet volt elnöke 1962-től a Szigetvári Járási Tanács mezőgazdasági osztályvezetőjeként dolgozott, majd 1965-ben a Szigetvári „Zrínyi” Termelőszövetkezet elnökének választották, mely beosztást 1990-ig, nyugdíjba vonulásáig látta el. Vezetői munkája során élen járt az új termelési technológiák bevezetésében és alkalmazásában, együttműködést kialakítva a helyi feldolgozó üzemekkel. A város közéletében aktívan részt vett, több cikluson keresztül tagja volt a Városi Tanácsnak, és a Végrehajtó Bizottságnak. A város kulturális és sport életének elhivatott támogatójaként sokat tett ezen területek fejlesztéséért, különösen a helyi labdarúgás fellendítéséért. Szigetvár Város Önkormányzata a kimagasló szakmai és közéleti tevékenység elismeréséül adományozza a díjat.

Kasó József 

Kasó József a Szigetvári Állami Gazdaság nyugalmazott igazgatója, volt országgyűlési képviselő 1956-ban került az Állami Gazdasághoz ágazati vezetőként. E munkakört 1960-ig töltötte be, majd a felső vezetésben foglalt helyet, mint főállattenyésztő, központi növénytermesztő és üzemelés vezető, illetve főagronómus. 1969. január 1-től a gazdaság igazgatója, majd 1992-ig a nyugállományba vonulásáig a szigetvári Állami Gazdaság igazgatója.  Több ciklusban Országgyűlési képviselő, majd a megyei képviselőcsoport vezetőjeként vett részt az Országgyűlés munkájában. Kasó József nyugállományba vonulása után is szakmáját gyakorolja, mint magánvállalkozó. Szigetvár városért, a térségért végzett több évtizedes tevékenysége elismeréseként veheti át a kitüntető címet.

2008. évben

Dr. Kovács Csaba nyugalmazott gyermekorvos 1962 óta dolgozik Szigetváron.

Ő látta el közel 50 éve – helyettesítőként sokszor napjainkban is – Szigetvár gyermeklakosságának gyógyítását. Gyermekgyógyász szakorvosként szerepe volt  Szigetvár és térsége gyermek-egészségügyi ellátásának megszervezésében, az újszülött részleg szakorvosi ellátásának kialakításában, a mozgó szakorvosi szolgálat beindításában, a ’70-es évek elején a két gyermekorvosi körzet kialakításában, illetve a Bölcsőde, az óvodák, iskolák gyermekorvosi ellátásában. Rövid ideig megbízott kórházigazgatóként, majd 1980-1993-ig általános igazgatóhelyettesként dolgozott. Nyugdíjazása után egészen a mai napig részt vesz a város gyermekeinek egészségügyi ellátásában. Szakmai tevékenysége mellett társadalmi tevékenysége is meghatározó. 5 évtizedes munkája elismerése a város által adományozott díszpolgári cím.

Raksányi Gellért /1925-2008/ posztumusz 

Raksányi Gellért Kossuth-díjas, Kiváló- és Érdemes művész, a Nemzeti Színház örökös tagja, a Nemzet Színésze Szigetváron született 1925. július 19-én. A város történelmi múltja nagyban meghatározta életpályáját és gondolkodását. Tanulmányai végeztével, 1947-től 53 éven keresztül megszakítás nélkül a Nemzeti Színház tagja volt, 1989 óta a társulat örökös tagja. 2000-től a Magyar Színházban játszott. A magyar színházművészet egyik legismertebb karakterszínészeként főként epizódszerepeket alakított, emellett több mint ötven filmben szerepelt. Művészetét a legrangosabb kitüntetésekkel ismerték el. 1966-ban Jászai Mari-díjjal jutalmazták, 1978-ban Érdemes művész, 1989-ben Kiváló művész lett. A Kossuth-díjat 1992-ben, a Nemzet Színésze kitüntető címet – az első tíz művész között – 2000-ben kapta meg.

2009. évben

Egyed Mihály testnevelő tanár, edző részére

Egyed Mihály 1953-ban a Szigetvári Általános Iskolában kezdett dolgozni tanárként, 1956-tól pedig a Gimnázium oktatója lett. A nevéhez fűződik a Diáksport Kör, valamint a kosárlabda szakosztály megalakítása. Az általa létrehozott szigetvári lány és fiú kosárlabda csapatok rendszeresen felnőtt megyei bajnokságban szerepeltek, és nagy sikereket értek el. A lánycsapat 1965-ben NB II-be, majd 1967-ben NB I-be került. Egyed Mihály nevéhez fűződik a gimnázium udvarán lévő tornacsarnok megépítése is, melyet 1971. augusztus 20-án avattak. A szigetvári kosárlabdacsapat – Egyed Mihály vezetése mellett- jelentősen hozzájárult Szigetvár ismertebbé tételéhez, számos külföldi csapat érkezett városunkba a Zrínyi Napok keretében megtartandó „Zrínyi Kupa” versenyre, mely éveken keresztül rangos esemény volt a városban. Szakmai munkáját országosan a legmagasabb formában elismerték, a város pedig Szigetvár érdekében végzett pedagógusi, edzői, emberi munkásságának elismeréséül a város díszpolgárává tüntette ki.

2011. évben

Deichler András zenetanár, fúvószenekari karnagy, 

Általános iskolai tanulmányait az I. számú, jelenleg Tinódi Lantos Sebestyén nevét viselő intézményben végezte, zenét a Szigetvári Állami Zeneiskolában kezdett tanulni. Diplomáját 1982-ben kapta kézhez a pécsi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola pécsi tagozatán, harsona szakon.  
1982-től áll alkalmazásban a szigetvári közoktatásban. 1985-ben fúvószenekar-vezetői diplomát szerzett a budapesti Népművelési Intézetben. 1986-ban megalapította a Szigetvári Ifjúsági Fúvószenekart. A zenekar különleges zenei események tartásával hívta fel magára és Szigetvár városára az országos médiumok figyelmét. 2001. június 21-én az Élőzene Világnapja alkalmából Baranya megye 12 városában – 24 ÓRA LEFORGÁSA ALATT – 13 félórás térzenét adtak. Ez egyben egy GUINNESS rekord kísérlet is volt. 2002. június 21-én  a Balatont körbehajózva 22 kikötőben 22 koncertet adtak szintén 24 óra leforgása alatt. 2004. április 29-én az Európai Unióhoz való csatlakozás tiszteletére Rábafüzesről indulva a zenekar menetelve ment át a megszűnő határon az első európai uniós kistelepülésig, Heiligenkreuz-ig. 2002. szeptemberében indította útjára a „Szigetvári Fúvósesztrád” nevet viselő 10 részes koncertsorozatot, amelynek keretében minden évben két-két fúvószenekart láttak  vendégül az ország különböző megyéiből. A zenekar 25 éves működése alatt kiadtak 2 CD lemezt, a zenekar történetét bemutató könyvet, valamint több mint 650-szer léptek közönség elé.
1996 óta a Zeneiskola igazgatója. 1998-ban Szigetvár város Oktatási és Közművelődési Díját kapta meg. 2000. júniusában diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Kar Közoktatás Vezetői szakán.

2006 – 2008-ig a szigetvári összevont intézmények igazgatója volt.

Létrehozója és alapító tagja a Szigetvári Fúvósokért Alapítványnak, a Szigetvár és Térsége Zeneoktatásáért KK Alapítványnak és a Szigetvári Zenebarátok Egyesületének. E civil szervezetek jelentős részt vállalnak  a város kulturális életében. A Baranya Megyei Zene és Művészeti Iskolák igazgatói munkaközösségének 2007. szeptembere óta az elnöki tisztségét tölti be és tagja az országos elnökségnek. 2010-ben zenepedagógiai munkájáért Artisjus díjban részesült.

2012. évben

Dr. Kiss Endre, a Szigetvári Takarékszövetkezet elnöke

A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen 1966-ban szerzett jogi diplomát, majd jogi előadóként, jogtanácsosként dolgozott. 1990-ben a Takarékszövetkezetek Baranya Megyei Szövetségének titkárává választották, majd 1991-től a Szigetvári Takarékszövetkezet elnök igazgatói, jelenleg pedig a Takarékszövetkezet és az Igazgatóság elnöki tisztségét tölti be. 2004-ben megválasztották az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnökének. Szakmai tevékenysége mellett számos társadalmi megbízatást is vállalt, ezek közül is kitüntetett figyelmet szentelt a sporttal kapcsolatos megbízatásoknak. A Szigetvári Takarékszövetkezet elnökeként mindig kiemelt figyelmet fordított a város és a környező települések, az oktatási intézmények, sportegyesületek és kulturális egyesületek rendezvényeinek támogatására. Segítségével, támogatásával több szigetvári rendezvény vált színesebbé, tartalmasabbá. Szigetvár Város Önkormányzatánál 2010. évben adósságrendezési eljárás folyt, amely során az akkori nehéz időszakban Dr. Kiss Endre, és finanszírozóként a Szigetvári Takarékszövetkezet is nagy segítséget nyújtott a városnak. Elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy Szigetváron létrejött a kézilabda szakosztály. Erkölcsi és anyagi támogatásának köszönhetően a szigetvári férfi kézilabda csapat bejutott az NB I-be. Szigetvár városa számára egyik nagyon fontos eseményünket, a Kodály Központban tartott egész napos rendezvényt – ahol a zeneiskola és több szigetvári együttes mutatkozott be – szintén támogatta. Szigetvár közéletének aktív szereplője. A város és térsége fejlődéséért, a város hírnevének erősítéséért az elmúlt évtizedek alatt nagyon sokat tett, emiatt sokat köszönhetünk Dr. Kiss Endrének, - amely munkálkodását a város díszpolgári cím adományozásával ismerte el.

Módos János birkózó edző

Szigetváron Drávai Lajos birkózó edző irányítása mellett ismerkedett meg a sporttal, ezen belül a birkózással. 15 éves korára már kiváló képességekkel rendelkező birkózó vált belőle, számtalan ifjúsági bajnokságot nyert, kötött és szabadfogásban országos magyar bajnokságokon is kitűnő eredményekkel szerepelt. Módos János rendkívül változatos, gyors és sokoldalú birkózásával magára vonta a szakértők figyelmét és az 1958. évi I. osztályú vidék bajnokság után meghívták a magyar válogatott keret edzéseire, állandó kerettag lett. 1959-ben a magyar olimpiai keretbe is beválogatták, azonban egy makacs kézsérülést szenvedett, amely megakadályozta abban, hogy kijusson a római olimpiára. A sérülés, az olimpiáról való lemaradás 1964-ben tulajdonképpen birkózó pályafutása végét is jelentette. 1964-ben átvette a Szigetvári Birkózó Szakosztály irányítását. Edzői diplomáját a Budapesti Testnevelési Egyetemen szerezte 1967-ben. Az akkori mostoha körülmények ellenére kiváló birkózókat nevelt a magyar birkózás számára. Keze alatt válogatott birkózók sora nevelkedett. Az 1970-es évektől kezdve napjainkig tanítványai országos bajnokságok kiemelkedő szereplői voltak. Módos János 1980-tól főállású edzőként dolgozott tovább, így csak a szigetvári birkózásra koncentrálhatott. Fiával, Módos Csabával a mai napig együtt dolgoznak a szigetvári birkózó szakosztályban. Módos János több alkalommal felkérést kapott a Magyar Válogatott edzői posztjára, ahol felkészítette és vezette a nemzeti utánpótlás csapatot külföldi versenyeken is. Az 1990-es évek szigetvári neveltjei között kiemelkedő képességű, már világversenyeken résztvevő tanítványok bontogatták szárnyaikat, többek között unokája Módos Péter, aki a 2012. évi londoni olimpiáról bronzéremmel tért haza. Módos János 66 éve hűséges elkötelezettje a szigetvári birkózásnak, a mai napig tart edzéseket, Szigetvár mellett Almamelléken és Mozsgón is. Ezen kívül a város óvodáiban is tart előkészítő foglalkozásokat. Egykori versenyzői, tanítványai gyermekeik után most már unokáikat is hozzák Jani bácsihoz, hogy sikeres birkózót neveljen belőlük. A város sport életében végzett példaértékű és meghatározó tevékenysége, munkássága elismeréséül a Képviselő-testület a város legmagasabb kitüntető díjával, díszpolgári címmel tüntette ki.

Csoma Dezső tiszteletbeli esperes (Posztumusz) (• 1950-2012)

Csoma Dezső Bakonyán, 1950. június 21-én született. Pappá 1976. június 20-án Pécsett szentelték. Szolgált Újpetrén, Máriagyűdön, Nagyharsányban. Szigetváron 1987-től teljesített szolgálatot 2012-ben bekövetkezett haláláig. 2005-től az esperesi kerület jegyzője, tiszteletbeli esperes. Papi szolgálatát az első pillanattól az elszántság, tettrekészség jellemezte. Mára a plébánia és a hozzá tartozó filiák területén bármerre nézünk, szembetaláljuk magunkat az atya kezének-, valamint tanító munkájának nyomaival, eredményeivel. A feladatokat, megoldandó problémákat, melyeket templomaink folyamatos külső-belső felújítása, javíttatása, állandó rendben tartása adott, az első pillanattól kezdve magáénak érezte, elvégezte, megoldotta. A szigetvári liturgikus életet nem csak szavaival, hanem több kiadvány szerkesztésével és kiadásával is előmozdította. Tanítói küldetésének még élete utolsó heteiben is eleget tett: általános iskoláinkban mindvégig maga oktatta az elsőáldozásra készülő gyerekeket, s nevelte ki a ministráns fiúk több generációját. Közösségformáló munkája többek között a zarándokutak szervezésében, a betegekről és idősekről való gondoskodásban, az évente több alkalommal élelmiszer-, illetve ruhaadományok rászorulók részére történő eljuttatásában nyilvánult meg Hivatását, munkáját mindvégig nagy mértékű komolysággal, felelősségtudattal, tartással végezte, mely követendő példa lehet mindannyiunk számára, nekünk, keresztény embereknek pedig követendő az a hit és bizalom, mely erőt adott számára a végsőkig való szellemi harchoz, s a testi fájdalom türelemmel való elviseléséhez e földi zarándokúton.

Emlékét Istennek hálás szívvel megőrizzük!

2013. évben

Pálfy Cézár helytörténész - 1927. augusztus 13-án született Szigetváron.

Általános Iskolai tanulmányait a Rákóczi utcai elemi népiskolában kezdte meg, később a Rezső Polgári Fiúiskolába járt. A polgári iskola elvégzése után a vasútnál dolgozott, munka mellett tanfolyamra járt, segédtisztnek képezték ki. Levente oktatásra Pécsre, a sportrepülőkhöz járt, ahol vitorlázó repülésre képezték ki. 1949-ben hívták be katonának 3 évre, ahol tiszthelyettes törzsőrmester lett. 1952-ben tért haza a katonaságból Szigetvárra, ahol a Konzervgyárhoz nyert felvételt tervstatisztikusként. Itt dolgozott nyugdíjba vonulásáig, 1989-ig. Munkakörén túl kulturális tevékenységet folytatott, segédkezett a várbéli ásatásoknál fotók készítésével, de rendszeresen fotózta a Konzervgyár életét, amelyekből kiállításokat tartott, illetve fotószakkört is működtetett, amely fotókból feldolgozta a gyár 51 éves történetét.
A Szigetvárhoz kapcsolódó helytörténeti kutatómunkát már 6-8 éves korában megízlelte, amikor találkozott Salamon Béla patikussal, aki megmutatta régi pisztolyokból, ágyúgolyókból álló gyűjteményét. Ez volt az indíttatás az önálló gyűjtőmunkájához.
1959-ben a Várbaráti Kör alapító tagja lett. Az Országos Széchenyi Könyvtárban és a Nemzeti Múzeumban, ha Szigetvárral kapcsolatos anyagokat találtak, ezt mindig jelezték számára, melyeket lefotózott és diákat készített róla, majd a feldolgozott anyagokból diasorozat készült, amely a tematikus előadások kísérője lett.
Pálfy Cézár ismerősei révén kapcsolatba került a Franciaországban élő és alkotó, a művészettörténetben a lovak festőjeként ismert Konrád Ignác festőművésszel, aki rengeteg Zrínyihez és a Szigetvári vár ostromához kapcsolódó képet is festett. Pálfy Cézár lassanként a magyarországi hagyaték gondozójává, a festőművész leányának „nagykövetévé” vált. A Duna Televízió Pálfy Cézár javaslatai alapján 2 filmet készített Konrád Ignác képeiről: „A lovak festője”, és a „Szigeti veszedelem” címmel, ahol szakértőként szerepelt a neve.
Pálfy Cézár fotói ma már várostörténeti dokumentumnak számítanak, de emellett jelentős bélyeggyűjteménnyel rendelkezik, valamint szinte teljes, Szigetvárról készült képeslap gyűjteményt tudhat magáénak. Számtalan saját publikációval rendelkezik, és róla is jelentek meg írások. Munkásságát több díjjal, elismeréssel jutalmazták.
Kovács Sándor Iván professzor  mondta Pálfy Cézárról: „Ő Szigetvár lelkiismerete”.
Pálfy Cézár hazaszeretete és lokálpatriotizmusa egész életének része. Szigetvár iránti szeretete konkrét cselekvések sokaságában öltött testet. Városunk történetének egyik legjobb ismerője, tárgyi-szellemi hagyatéka a várostörténet fontos részét képezi.

Kuba Károly vállalkozó (posztumusz)- (1953–†2013.)

Szigetvár városa Kuba Károlynak, mint Szigetvár egyik legnagyobb vállalkozása vezetőjének, munkáltatójának, továbbá Szigetvár társadalmi, kulturális és sport életének meghatározó alakjaként nagyon sokat köszönhet.
Kuba Károly 1984. évben, mint a Szigetvári Költségvetési üzem művezetője, mellékállásban kőműves kisiparosként kezdte vállalkozói tevékenységét. Folyamatos fejlesztéssel városunkba telepítette az üveggyártást, mint új iparágat, amelyen belül a hőszigetelő üvegtermékek gyártásában országos mértékben is számottevő kapacitást épített ki. A HŐSZIG Kft-t 1990-ben alapította meg Szigetváron, amely vállalkozás a szigetelőüveg gyártása és az építőipari kivitelezés területén tette meg első lépéseit. Indulása óta folyamatosan fejlődve mára 300 feletti létszámú dolgozói állomány számára biztosít megélhetést, 6 hektáros területen elhelyezkedő, legkorszerűbb technológiával felszerelt üzemcsarnokokban. Vállalkozását a vasipari szakmára is kiterjesztette, a cég tevékenysége a vasas szakmát megőrizte és fenntartotta városunkban a szakemberek foglalkoztatását.
Szigetvár kulturális és sport életének egyik legnagyobb támogatója, mecénása volt. Szigetvár Város Önkormányzata 1999-ben, mint a helyi gazdasági élet egyik legmeghatározóbb személyiségét, Városfejlesztési Díjban részesítette.
2010-ben szülőfaluja, Almáskeresztúr település lakossága a polgármesterévé választotta.
Kuba Károly, mint magánember, és mint vállalkozó is mindig próbált lehetőségeihez mérten segítséget nyújtani az emberek, civil szervezetek számára.
Szigetvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a posztumusz díszpolgári cím adományozásával adózik Szigetvár egyik legkiemelkedőbb alakja, Kuba Károly szigetvári vállalkozó, almáskeresztúri polgármester emlékének!

2014. évben

Díszpolgári cím

Paizs József Szigetvár Város néhai Polgármestere (posztumusz)

Paizs József 1954. október 5-én született Garéban. Középiskolai tanulmányai után a kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán szerzett mezőgazdasági üzemgazdász, üzemmérnöki diplomát. 1987-ben mérlegképes könyvelői vizsgát tett, majd 1995-ben a Nemzetközi Bankárképző Központ és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem másoddiplomásaként pénzügyi szakközgazdász diplomát kapott.

A Szigetvári Zrínyi TSZ-nél kezdett dolgozni, majd a Pannon Volán szigetvári üzemegységénél és a Szentlőrinci Állami Gazdaságban dolgozott. 1991-től a Kereskedelmi és Hitel Bank Szigetvári Fiókigazgatójaként tevékenykedett.

Egész életében aktív közéleti tevékenységet folytatott. Tagja volt a KISZ-nek, a rendszerváltás után az ÉFISZ megyei elnöke lett. Aktívan dolgozott az MSZP-ben, 2003-tól a Területi Szövetség elnöke. A rendszerváltást követően Patapoklosi, majd 2002-től Szigetvár város Polgármesterévé választották. 1990-től a Baranya Megyei Közgyűlés tagja, rendes illetve külsős szakértőként a közgyűlés Területfejlesztési-, Informatikai és Foglalkoztatási Bizottság elnöke volt. A Szigetvári Többcélú Kistérségi Társulás megalakulásáért nagy energiákat mozgósítva, lelkesen dolgozott, érvelt, győzködött, harcolt. 

2006-ban a Baranyai 7. számú választókerület országgyűlési képviselője lett, egyúttal az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága tagjának választották, valamint az Európai Unió Régiók Bizottságában is aktívan tevékenykedett. Érdeklődve járta a falvakat, segítségére, közbenjárására mindig számíthattak a községi vezetők, vagy a hozzá forduló választópolgárok.

Munkásságát, közéleti szerepvállalását több magas állami és társadalmi kitüntetéssel ismerték el.

Polgármestersége alatt nem vitathatóan óriásit fejlődött Szigetvár és térsége. Mindig tele volt ötlettel, elképzeléssel. Sajnos ezek teljes körű és maradéktalan megvalósítására a sors nem adott neki elég időt.

Halála nemcsak a családot, a barátait, hozzátartozóit, hanem a város lakosságát és a politikai élet szereplőit is mélységesen megrázta.

2015. évben 

Díszpolgári cím

Ravazdi László a Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója, a Várbaráti Kör tiszteletbeli elnökének részére

Ravazdi László 1947. szeptember 16-án született Poklosi községben. Általános iskolai tanulmányait a somogyapáti iskolában végezte, majd a szigetvári gimnáziumban tett érettségi vizsgát 1966-ban. Főiskolai tanulmányait 1967-71 között végezte magyar-orosz szakon a pécsi tanárképző főiskolán. Pedagógus pályáját Somogyapáti községben kezdte, majd a rózsafai iskolában dolgozott.

1972 és 1986 között a Zrínyi Filmszínház vezetője volt, 1975 óta dolgozott nyugdíjba vonulásáig a Városi Könyvtárban, melynek 1981-től igazgatója volt. Vezetése alatt megfelelő szakembergárda és korszerűen kezelt dokumentumbázis állt az érdeklődők rendelkezésére. Igazgatása alatt jött létre a helytörténeti gyűjtemény, mellyel megteremtődött a városi helytörténeti kutatóbázis alapja. Számos kiadványt szerkesztett és írt városunkról. Évekig szerkesztette az akkor a Városi Tanács és a Várbaráti Kör kiadásában megjelent Zrínyi emlékünnepség című újságot, melynek egy-egy felbukkanó példánya ma is kuriózumnak számít. Ő fogta össze a Szigetvár története c. várostörténeti mű munkálatait, mely több mint egy évtizedes előkészület után 2006-ban jelenhetett meg. 1982-től elnökhelyettese, 1984-től 2008-ig elnöke volt a nagy múltú Szigetvári Várbaráti Körnek.

Szigetvár Város Önkormányzata többek között a több évtizedes szakmai és kulturális tevékenysége elismeréséül 2007. évben Oktatási és Közművelődési Díjban, 2009-ben címzetes igazgatói elismerésben részesítette. Magyarország honvédelmi minisztere 2014-ben a Zrínyi-család emlékének ápolásáért és a honismeret érdekében végzett tevékenységének elismeréséül a Honvédelemért kitüntető cím III. fokozatát adományozta Ravazdi Lászlónak.                                                  

posztumusz Díszpolgári cím:

Hergenrőder József ének-zenetanár, karnagy részére

Hergenrőder József 1937-ben született Szajkon, a Pécsi Püspöki Énekiskolában nevelkedett, Mayer Ferenc karnagy-tanárát tekintette példaképének, tőle tanulta meg a szakmát, a zene szeretetét, a keresztényi alázatot, a jóságot és emberszeretetet. A tanítóképző elvégzése után Babarcon, majd Mágocson tanított. Zágon Gyuláné hívására jött Szigetvárra, 1964-től 1983-ig a Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola tanára, a tanítás mellett vezette az iskola Nagykórusát és a Tinódi Vegyeskart. Munka mellett szerzett énektanári diplomát és karnagyi képesítést Párkai István és Bárdos Lajos tanítványaként. 1968-ban kötött házasságot Kiss Máriával. A házaspár a kicsinyek kórusától az  iskolai ének-zene tagozaton át a középiskolás, illetve felnőtt kórusig iskolát teremtett. Kidolgozták Kodály „Éneklő Magyarország” koncepciója mintájára az „Éneklő Szigetvár” koncepciót, melynek lényege az volt, hogy a szigetvári kórusiskola zenei nevelése 6 éves korban kezdődött az alsós zenei tagozaton, a Kicsinyek kórusában, a felső tagozat kórusaiban (Nagykórus, Fiú – és Leány Kamarakórusok), majd Gimnázium Leánykarában folytatódott, végül a felnőtt Tinódi Vegyeskarban teljesedett ki.

Szakmai munkája elismeréseként feleségével együtt a Kodály centenáriumi rendezvényeken kórusaikkal nyújtott kiemelkedő teljesítményért 1984-ben a Kodály Centenáriumi Emlékbizottság díszoklevelét vehette át. Munkásságának évtizedei alatt generációk szerették meg általa az éneklést, és váltak annak értőivé és művelőivé. Hergenrőder József 1993-ban hunyt el, munkáját a város Oktatási és Közművelődési Díjjal ismerte el, az ő és felesége nevét a Tinódi Általános Iskola ének-zene szaktanterme őrzi. Emlékük tanítványaikban és a kórushangversenyekben él tovább.

 

2016. ÉVBEN 

posztumusz Díszpolgári cím

Pichler Imre László országgyűlési képviselő, Szigetvári Járási Hivatalvezető részére

Pichler Imre László 1947. január 22-én született Szigetváron. Az általános és középiskolát is itt végezte. A pécsi Tanárképző Főiskolán 1973-ban szerezte első diplomáját biológia-testnevelés szakon. Ezt követően a Dencsházai Általános Iskolában kezdett dolgozni, majd két évet tanított a Szigetvári I. sz. Általános Iskolában.

1972-ben megnősült, felesége Bácsai Ilona. Házasságukból két lányuk született, Anett és Cseperke.   

1976-tól a szigetvári szakközépiskola és szakmunkásképző Intézet testnevelő tanáraként dolgozott. 1981 és 1983 között Budapesten elvégezte a Testnevelési Egyetemet. 1993-ban a szakközépiskola és szakmunkásképző igazgatójává nevezték ki, majd 2000-től nyugdíjba vonulásáig a szigetvári Zrínyi Miklós Középiskola első számú vezetőjeként tevékenykedett.

2001-ben közoktatási vezetőként diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi Karán.

Mindig azon munkálkodott, hogy iskolája gyarapodjon, fejlődjön, mindenben a megoldást kereste, a „nem lehet”nem létezett számára.

Sikerült megvalósítania azt az elképzelését, hogy a szakiskolai képzés kiegészüljön kereskedelmi, informatikai szakközépiskolai oktatással. Nevéhez fűződik a város kihasználatlan épületeinek bevonása az oktatásba, számítástechnika termek, nyelvi labor, taniroda kialakítása, a tanbolt és az Alapi Gáspár utcai tanműhely létrehozása. Szívügye volt, hogy Szigetvárnak legyen egy sportcsarnoka, ezáltal az iskolai testnevelés, a városi sportélet, szabadidős tevékenység és a kulturális élet is új lehetőségeket kapjon.

Politizálni 1989-ben kezdett, a Magyar Demokrata Fórum tagjaként.

A város Önkormányzati Képviselő-testületének 1990-1998 között, két cikluson keresztül, majd 2006 és 2008 között volt a tagja, mint az Ifjúsági és Sportbizottság elnöke.

Először a 2002. évi Országgyűlési képviselő választáson indult és Baranya megye 7-es számú körzetében nyert mandátumot, majd 2010. évben a FIDESZ-KDNP színeiben egyéni országgyűlési képviselői megbízatást szerzett. Az Országgyűlés munkájában, ezen belül a szociális és családügyi, valamint az oktatási és tudományos állandó bizottságokban dolgozott.

A Járási Hivatalok 2013. január 1-jei megalakulásakor Pichler Imrét az illetékes miniszter a Szigetvári Járási Hivatal vezetőjének nevezte ki, amely tisztséget haláláig betöltötte.

Szakmai tevékenysége elismeréseként a Művelődési Miniszter 1988-ban „Kiváló Munkáért” kitüntetésben, Szigetvár Város Önkormányzata 1998-ban Oktatási és Közművelődési Díjban részesítette.

2008-ban, nyugdíjba vonulásakor 35 éves pedagógusi és vezetői munkáját a város címzetes igazgatói cím adományozásával ismerte el.

 

Díszpolgári cím adományozása 

Kolics Pál nyugalmazott címzetes általános iskolai igazgató részére

Kolics Pál 1944-ben született a Somogy megyei Bolhón, ahol általános iskolába járt. A Zrínyi Miklós Gimnáziumban érettségizett, majd a Bajai Tanítóképző Intézetben szerzett tanítói diplomát. 1987-ben a szegedi József Attila Tudományegyetem pedagógiai szakán, majd 2000-ben a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság és Társadalomtudományi karán a közoktatás vezetői szakon szerzett diplomát.

Pedagógus pályája egész életében Szigetvárhoz és vidékéhez kötötte. Kis települések alsó tagozatain kezdte pedagógusi munkáját (Riticspuszta, Gyűrűfű), Patapoklosiban iskolavezető tanítóként közreműködött az iskolára előkészítő programok kipróbálásában.

1969-től a Rózsafai Általános Iskola igazgatójaként vezetője volt egy olyan helyi nevelési rendszer kialakításának, mely a tanítási-tanulási folyamat hatékonyságának a növelését, a cigány kisebbséghez tartozó gyermekek társadalmi mobilitásának a felgyorsítását, az iskola és a társadalmi környezet kapcsolatának az erősítését szolgálta. Itt folytatott vezetői tevékenysége alatt napközi otthon és óvoda épült a faluban.

1977-től 1991-ig a Nagydobszai Általános Iskolát igazgatta. Jelentős fejlesztések valósultak meg itt is ezen idő alatt: hat új tanterem, napközis ebédlő, tornaterem, aszfaltozott sportpálya épült meg. Az iskola 1980-ban kiemelt státuszt kapott a Művelődési Minisztériumtól. Elsőként alakította meg egy modellkísérlet keretei között a Nevelési (később) Általános Művelődési Központot. Az aprófalvas, tizenegy településből álló körzet fejlesztésére átfogó stratégiát dolgoztak ki, melyben a komplex intézmény a kulturális hátrányok csökkentésével kedvező hatást gyakorolt a települések fejlődésének egészére. Ebben az időszakban a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet megbízásából szaktanácsadóként segítette a megyében működő általános művelődési központokat.

1991-ben megpályázta a szigetvári I. sz. Általános Iskola igazgatói posztját, melyet nyugdíjba vonulásáig, 2006-ig töltött be. 1992-ben az iskola felvette Tinódi Lantos Sebestyén nevét. Nagy hangsúlyt fektetett az ének-zene tagozat folyamatos szinten tartására és fejlesztésére. Az iskola a 2000-es évtől székhelye lett egy többcélú intézménynek, melynek tagja volt a két általános iskola, a három óvoda és a zeneiskola. A szigetvári 15 éves iskolavezetése alatt kiemelkedő tevékenységet folytatott a kistérségi szakmai együttműködés kialakításával és működtetésével, a pedagógiai információs központ megszervezésével, a közösségi iskola rendszerének a kialakításával. Elsőként csatlakozott iskolájával az akkor még kísérleti szakaszban lévő kompetencia alapú oktatás bevezetéséhez. Nemzetközi kapcsolatokat épített ki francia, erdélyi, osztrák és horvát iskolákkal.

A horvát honvédő háború idején menekült iskolát szervezett szentlászlói és eszéki gyerekeknek. Szigetvár legrégebbi iskolájának felújítására folyamatosan odafigyelt, új könyvtári és informatikai komplexumot alakított ki. Létrehozta a Tehetséges Tanulókért Alapítványt, melynek támogatásával háztartástan műhely és tankert készült.

Három cikluson át szakértője volt a Baranya Megyei Önkormányzat Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottságának. 2001-től országos tanügyi igazgatási szakértőként is tevékenykedett. Nyugdíjba vonulása után sem tétlenkedett. Jutott ideje hobbijának hódolni, a helyi és környékbeli iskolák történeteinek és emlékeinek a felkutatásával foglalatoskodott, és teszi ezt mind a mai napig. Ennek eredményeként több kiadványa jelent meg a Várbaráti Kör támogatásával. Kitartó kutatómunkával összegyűjtötte a XX. sz. elejétől Szigetvár és térsége pedagógusainak az életrajzát és ezt „Lámpások Szigetvár és vidékén” címmel megjelentette. Most is dolgozik a következő kötet megjelentetésén.

Számos szakmai publikációt jelentetett meg. Többek között: Dobsza és térsége, A társadalmi részvétel és a társadalmi testületek működéséről az Általános Művelődési Központokban, Egy kisváros iskolája az önmeghatározás útján , 100 éves a szigetvári Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola.  

Sok kitüntetésnek a tulajdonosa: a Baranya Megyei Tanács közművelődési díja (1984), Szigetvárért Zrínyi emlékplakett (1988), a Baranya Megyeri Közgyűlés Közművelődési és Közoktatási díja (1997), Szigetvár Város Önkormányzata Oktatási és Közművelődési díja (1998), a Baranya Megyei Közgyűlés Elnökének Kitüntető Díja (2006), Pro Humanitate Baranya-díj (2006).

A szigetvári oktatás területén végzett kimagasló innovatív munkájáért, a térség elfeledett iskoláinak a történetét feldolgozó kutatómunkájáért, valamint a járás pedagógusainak emlékét állító Lámpások c. könyvsorozat megalkotásáért Kolics Pál nyugalmazott, címzetes általános iskolai igazgató méltán érdemelte ki a Szigetvár Díszpolgára cím adományozását.

 

2017. évben

Díszpolgári cím adományozása:

Szigetvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 211/2017. számú határozata alapján Díszpolgári címet adományozott:

Dr. Aracsi József János nyugalmazott címzetes főjegyző részére.

Dr. Aracsi József 1949-ben született Poklosi községben. A közigazgatással 1970-ben került kapcsolatba, amikor is a Városi Tanács Igazgatási Osztályán, mint általános igazgatási főelőadó kezdte meg munkáját. Ezt a munkakört 1974-ig töltötte be, ez idő alatt általános államigazgatási szakvizsgát, és teljes anyakönyvi szakvizsgát tett. Rövid ideig a Városi Tanács Társadalmi Ünnepeket Szervező Irodájának a vezetője volt, mely munkát az igazgatási főelőadói munkakör ellátása mellett végezte. 1975-től a földügyi igazgatásban csoportvezetőként, majd 1978-tól hivatalvezetőként dolgozott. Munkája mellett végezte el a jogi egyetemet. 1983-tól a város és a megye vezetőinek felkérésére a városi tanács vb. titkára lett. 1990-ben a Polgármesteri Hivatal jegyzői állását pályázat útján nyerte el, melyet 2010. január 4-ig töltött be. 2002. július 1-jén a Magyar Köztársaság Miniszterelnökétől Címzetes főjegyzői kitüntetést kapott, Szigetvár Város Képviselőtestülete 2009-ben közszolgálati díjjal ismerte el munkásságát. A Jegyzők Országos Szövetségének megalakulása óta megbecsült tagja.

Pályafutása alatt Főjegyző úr a közigazgatást életcéljává fogadta, ennek megfelelően végezte munkáját 42 esztendőn keresztül a város és az itt lakók érdekeinek figyelembevétele mellett. 

A közigazgatásban végzett munkája mellett a város kulturális és sport életének aktív tagja, testvérvárosi kapcsolatainak elősegítője. A Kézilabda Szakosztály elnökhelyettese, 2008 óta a Szigetvár-Eppingen Baráti Társaság, 2013 óta a Székelyföld Szerelmesei Egyesület elnöke. Utóbbi szervezet tagsága három országra terjed ki, karitatív tevékenységük példaértékű.

Aktív tevékenységet fejt ki a Szigetvári Várbaráti Körben és a Szigetvári Emberekért Egyesületben is, a képviselő-testület felkérésére a Jogi és Ügyrendi Bizottság munkáját segíti tapasztalataival. Vallja, hogy aki 42 évet töltött a köz szolgálatában, az nem teheti meg, hogy otthon üljön, így jelenleg a Szigetvár-Eppingen testvérvárosi kapcsolat 25 éves évfordulóját szervezi nagy energiával.

 

Posztumusz Díszpolgári cím adományozása:

Szigetvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 212/2017. számú határozata alapján posztumusz díszpolgári címet adományozott:

Zentai Gábor a Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület elnöke részére.

Zentai Gábor 1976-ban született Szigetváron, iskoláit is szülővárosában végezte. Közösségi elhivatottsága hamar megmutatkozott, érettségi után érdeklődése a közművelődés irányába vitte, társaival együtt létrehozta a Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesületet, amelynek célját így fogalmazta meg: „Önzetlen, tenni akaró és tenni tudó emberek állandó munkája Szigetvárért, a város polgáraiért, a térségért, a térség lakóiért”. A Zóna által szervezett kiállításokon országosan és nemzetközileg is elismert alkotók műveivel ismerkedhettek meg az érdeklődők a Sóház Galériában, a Vigadóban, a Várdzsámiban, de szabadtéri helyszíneken is. Ő álmodta meg a Bohár András Magyar Elektrográfiai Gyűjteményt, mely e műfaj első bástyája volt Magyarországon és Közép-Európában. A Láthatár Összművészeti Fesztivál keretében is számos kiválóságot hozott Szigetvárra és a kistérségbe.

2005-től az általa vezetett egyesület látta el a város közművelődési tevékenységének döntő részét, működtetve a Vigadó Kulturális Központot.

Szigetvár múltjának kutatása számos igényes kiadványt köszönhet neki.

A Közösségfejlesztők Egyesületének tagjaként országos hálózattal rendelkezett, az országban egyedüliként példaértékű kistérségi közösségfejlesztő hálózatot hoztak létre, a Vigadó Kulturális Központban módszertani központtal. Ezek célja az volt, hogy életre segítsék, kiegészítsék és megerősítsék a meglévő közösségi erőforrásokat. Szigetváron ez legszembetűnőbben a Városrészek Vetélkedőjében nyilvánult meg, amely szellemi terméke az egyesületnek.

Az ifjúságsegítő tevékenységet is ösztönözte: napközis táborokat, ifjúsági kerekasztalt, tanodát szervezett, segítve a tehetséggondozást és a felzárkózást Szigetváron és térségében. E tevékenységet a szakma példaértékűnek nevezte.

Munkaerőpiaci programokkal segítette a hátrányos helyzetű embereket, hogy minél többen el tudjanak helyezkedni a munka világában. Nagyon fontosnak tartotta a komplex területfejlesztést, egyik motorja volt Szigetváron a Szinergia Egyesületnek.

Ösztönözte nemzetközi kapcsolatok létesítését is, többek között a Csáktornyai Zrínyi Gárdával, a Muraköz Múzeummal, Slatina városával, Verőce megyével, de Székelyföldön is jelen volt az egyesület.

Rengeteg pályázatot írt és menedzselt, melyek rendkívül szerteágazóak voltak, de egy közös volt bennük: a közösségek erősítését szolgálták.

Szakmai tevékenysége mellett közéleti szerepet is vállalt. Kiváló stratégaként egyre többeket serkentett aktív részvételre, melyben személyesen is példát mutatott. Betegen is gyűjtötte az adományokat a hagyományos adventi rendezvényeken. Betegségét méltósággal, példamutató kitartással viselte, szinte haláláig részt vett szeretett közösségei munkájában. 2016. szeptember 18-án hunyt el Szigetváron.

 

2018. évben

Díszpolgári cím adományozása Sarlós Endre grafikusművész részére

Sarlós Endre 1938. október 22-én született Szigetváron, kiváló rajzkészségét édesanyjától örökölte.

Gépésznek tanult, de szabadidejét a rajzolás, a plasztikázás, a festészet és az ezzel kapcsolatos szakkönyvek tanulmányozása tette ki. Zágon Gyula képzőművész tanár szakkörében fejlesztette adottságait. 1957-től a Pécsi Bőrgyár dekoratőr-grafikus ezermestereként dolgozott a rendszerváltozásig.

Folytatásos és rövid képregényei 1965-tól jelennek meg folyamatosan. Állandó munkatársa volt a Tolna-megyei Népújságnak, a Lobogónak, a Fülesnek, a Képírásnak és a Hepiend Képes Regényújságnak. Dolgozott a Képes Újságnak is.

1962-től kezdett bele a történelmi témák képregény-stílusú feldolgozásába.

1966-ban a Szigetvár török ostromának 400. évfordulójára hirdetett pályázaton 80 festménnyel vett részt, melyek a költő Zrínyi Szigeti veszedelem című eposzához készültek.

2004-ben elkészült Szigetvár ostroma című képregénye, amely ma már az antikváriumokban keresett könyvritkaság.

2007-ben jelent meg limitált példányszámban „Az én utam” című képregénye, mely Zsivótzky Gyula kalapácsvető olimpiai bajnok pályafutását dolgozta fel rendhagyó módon.

2010. március 15-ére meghívást kapott a Göteborgi Magyar Egyesülettől, a Szigetvár ostroma című színes album bemutatására, amely 2004-ben jelent meg, 20 évi fióknyugalom után.

2011. május elején készült el a Trianon című munkája Dr. Raffay Ernő és Szabó Pál Csaba szövegvázlatával a Trianon Múzeum Alapítvány megrendelésére.

2011-ben Elfeledett hősök címmel a 2. magyar hadsereg kálváriáját dolgozta fel. 2014-ben a Trianon-kód című művében hazánk feldarabolásának útját mutatta be, két évvel később Páva Zsolt felkérésére a Mecseki láthatatlanok című képregényt készítette el Pozsgai Zsolttal közösen.

A Várban a Kapitányok termében elkészítette valamennyi szigetvári várkapitány portréját, amely azóta is ékessége az egykori Andrássy-kastélynak.

Munkájával napjainkban is tevékenyen részt vállal a Zrínyi-kultusz ápolásában. 2016-ban az Oroszlánsziget című művével állított emléket a szigetvári hősöknek. Szigetvári mesék és a Képes krónika képregényei a Szigetvári Várbaráti Kör kiadásában folytatásban jelennek meg.

Az önkormányzat, civil szervezetek felkérésére önzetlenül készít különböző jeles alkalmakra grafikai alkotásokat.

A Kisváros Pipaklub tagjaként is öregbíti városunk hírnevét, nélküle el sem lehet képzelni Szigetvárt.

 

Posztumusz díszpolgári cím adományozása:  

Ács Attila pedagógus, intézményvezető helyettes részére.

Ács Attila 1948-ban született. Általános iskolai tanulmányait Nagydobszán, a középiskolát Pécsett a Nagy Lajos Gimnáziumban végezte. A sorkatonai szolgálat éve után a Szigetvári Járási Tanács, majd jogutója a Járási Hivatal Művelődési Osztálya alkalmazottjaként a Központi Műhely dolgozója volt. 1976-ban szerezett földrajz, rajz szakos általános iskolai tanári diplomát Pécsett. Somogyapátiban és Ibafán kezdett el tanítani, majd a Járási Tanács Művelődési Osztályán szervezte az iskolák gazdálkodását.

1984-1999 között Szigetvár Város Tanácsa, illetve Polgármesteri Hivatala tanulmányi felügyelője, majd csoportvezetője, végezetül főtanácsosa volt, amely feladatkörében az oktatás, a város kulturális életének, nemzetközi kapcsolatainak irányítása volt a munkája. Ezen idő alatt jött létre a testvérvárosi kapcsolat Eppingennel, Slatinával, Trabzonnal és Imatrával. Szervezője volt a város szimbólumává vált Oroszlán Emlékmű felújításának, a Hősi Kereszt, a Szulejmán Emlékmű, az Országalma avatásának. Működése alatt a város több pontjára került emléktábla. Aktív szervezője volt a városi programoknak többek között a Zrínyi Napok, Demjén koncert, Vigadó téri vasárnapok, Emlékfa ültetés, Barátságpark avatás, Szomszéd várak vetélkedője programoknak.

Közreműködött több kiadvány és a várost bemutató idegenforgalmi film létrehozásában. Részese volt a városi krónikát írók csapatának is. A Magyar-Török Baráti Társaság elnökeként is aktívan dolgozott.

1999-től nyugdíjba vonulásáig a Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola igazgató helyetteseként végzett színvonalas szakmai munkát. „Jó érzés volt visszatérni korábbi munkahelyemre és pedagógus elődeim útját járva (apám, nagyapám, nagybátyám is pedagógus volt) a nevelő-oktató munkával a közt szolgálni.”- mondta többször.

Örömére szolgált, hogy részese lehetett az iskola centenáriumi programjai keretében kiadásra került jubileumi évkönyv létrejöttének, az iskolamúzeum kialakításának.

Munkáját többször is kitüntetéssel ismerték el, többek között 1984-ben Szigetvár Város Tanácsa Társadalmi Munkáért díjat, 1998-ban Szigetvár Város Önkormányzata Közszolgálati Díját, 2007-ben a Tehetséges Tanulókért Alapítvány Pedagógiai Díját, 2007. évben pedig a város Oktatási és Közművelődési Díját vehette át.

Nyugdíjba vonulását követően is részt vállalt több civil szerveződés munkájában.

Ács Attila 2014. június 23-án hunyt el.

 

2019. évben Díszpolgári cím adományozása:

Dr. Benkő Kónya József nyugalmazott sebész szakorvos, traumatológus főorvos részére.

Dr. Benkő Kónya József egyetemi tanulmányait a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán végezte, orvosi diplomáját 1972 őszén szerezte meg. Orvosi munkáját a Barcsi Járási Hivatal Szülőotthonában kezdte meg, majd 1973. augusztus 16-tól - kis megszakításokkal - a Szigetvári Kórház Sebészeti Osztályának dolgozója.  1976-ban sebészetből, 1988-ban traumatológiából szerzett szakképesítést. 1991-1998-ig a Sebészeti Osztály vezetője volt. 2011-ben – már nyugdíjasként - egészségbiztosítási szakból is szakvizsgát szerzett.

Munkája során tanúja volt a Szigetvári Kórház és a sebészeti szakma rohamos fejlődésének. Mestere Papp Gyula főorvos fiatalon joggal szavazott számára bizalmat, tervszerűen szerezte meg szakvizsgáit s haladt előre az orvosi hiearchiában. Népszerű sebész a lakosság körében, az emberek visszatérően szavaztak bizalmat számára. Szakmai tudásának, tapasztalatának, a betegek iránti empátiájának köszönhetően emberek ezrei gyógyultak meg. Kollégái szeretik, több jelenleg ismert klinikus mellette tette le szakvizsgáját. A sebészeti osztályon túl a kórháza sorsa sem volt számára közömbös. Az elmúlt évtizedek nehézségei során felelősen vett részt a döntésekben.

Az iránta megnyilvánuló bizalomnak, szeretetnek köszönhetően több cikluson keresztül volt lakókörzete, a 2-es számú választókerület önkormányzati képviselője, a város Egészségügyi és Szociális Bizottságának elnöke.

Nyugdíjba vonulását követően is tagja maradt a Szigetvári Kórház sebész csapatának, jelenleg is fáradhatatlanul, komoly munkabírással látja el a rábízott feladatokat. Munkabírása, elköteleződése a gyógyító munka, a betegei irányába, komoly minta a következő generációk számára.

 

2019. évben posztumusz Díszpolgári cím adományozása:

Gersy Károly a Szigetvári Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskola tanára, a Tinódi Vegyeskar tagja, valamint a Szívhúrosok zenekar alapítója részére.

Gersy Károly 1969. február 23-án született Szigetváron.  Kisgyermekkora óta a muzsika bűvöletében élt. Autodidakta módon tanult meg gitározni és középiskolás kora óta zenélt különböző összeállítású együttesekben, mint a Topless, a 2. Emelet Front, a Holt Hold vagy a Beats. A szigetvári Gimnáziumban érettségizett, tanított általános iskolában, majd 13 évig mentő-szakápolóként dolgozott. Hergenrőder József karnagy hívására a Tinódi Vegyeskarnak is meghatározó tagjává vált. Közben természetesen folyamatosan muzsikált, 30 éves koráig a rockzene töltötte ki az életét, de elméleti tudásának fejlesztése miatt klasszikus gitározással is foglalkozott.

A sors adta a kezébe a lehetőséget, hogy a szigetvári zeneiskola 1998-ban gitártanárt keresett és Ő aktív muzsikusként jelentkezett, hogy szívesen foglalkozna gyerekekkel, kipróbálná magát ezen a területen. Ez annyira megtetszett neki, hogy az igazgató javaslatára jelentkezett a Zeneművészeti Főiskolára, ahol 2005-ben Vass Bence és Vincze László tanítványaként gitártanári diplomát szerzett.

Ettől kezdve az egykori hobbi hivatássá vált. Megalakította a tanszakát és elkezdett foglalkozni a nebulókkal. Közvetlen stílusával gyorsan közös nyelvet beszélt növendékeivel. Szépen sorban jöttek az eredmények is. Növendékei sikeresen szerepeltek a különböző megmérettetéseken, köztük az országos gitárversenyeken is. Munkájában a legfőbb alapelv a kreativitás kibontakoztatása, az együtt muzsikálás örömének megismertetése volt. A kezdetektől gitáregyüttest vezetett, majd több tanszak összefogásával 2006-ban kollégáival megalakították a Szívhúrosok Zenekart, majd pár évvel ezelőtt ennek utánpótlás zenekarát, a Kisszívhúrosokat. Mindkét zenekar fontos szerepet tölt be városunk kulturális életében. A könnyűzenéhez sem lett hűtlen, mert szülői kérésre megalakította először zeneiskolai keretek között, majd önállóvá válva a Dübörgő Wattacukrock együttest, mellyel szintén sikerrel léptek fel sok helyen. Tagja és hangszerelője volt a tanári kamaraegyüttesnek is. A zene egyesítő erejét felhasználva folyamatosan igyekezett újat hozni a város zenei életébe, meghonosította az újévi koncertet Szigetváron, rendezvényei számos alkalommal megtöltötték a Vigadót, maradandó élményt nyújtva a fellépőknek és a hallgatóknak egyaránt.

Zeneszerzőként is elismert volt. A Zrínyi Emlékév alkalmából Zrínyi miséjét közösen muzsikálhatták el a tanári kamaraegyüttessel és a Tinódi Vegyeskarral a Kodály Központban. Felkérésre komponálta a szigetvári együttesek közös közreműködésével az Ébredj hazám című művet, melynek ősbemutatója a 2016. október 1-jén volt a Vigadóban. Ő írta a Civitas Invicta fanfárt is, mely a fúvószenekar előadásában minden Zrínyi ünnepségen felhangzik. Évtizedek óta a Zrínyi Emlékünnepségek rendezvényeinek elmaradhatatlan szereplője volt, számtalan alkalommal képviselte énekével, muzsikájával szeretett városát belföldön és külföldön egyaránt.

Szabadidejében, kikapcsolódásként is a zenébe merült: műhelyében hangszereket javított és készített, az általa készített gitárokon több tanítványa játszik.

Magas színvonalú, sokoldalú munkájával, melyhez nagyfokú alázat és humor is társult, kivívta minden korosztály elismerését és megbecsülését.Munkáját szülővárosa több kitüntetéssel is elismerte: 2004-ben Zrínyi Emlékplakett, 2013-ban Oktatási és Közművelődési Díj, 2019-ben, a Magyar Kultúra Napján Szigetvár Városi Címerplakettje kitüntetésben részesült.

2019. március 17-én bekövetkezett tragikus halála pótolhatatlan veszteség városunk számára. Munkássága, mely Szigetvár kulturális, zenei életének meghatározó része, zeneműveiben, zenésztársai, kórustársai, tanítványai muzsikájában, énekében, szívében él tovább. Életműve példa a későbbi nemzedékek számára is.

 

2020. évben Díszpolgári cím adományozása:

Szigetvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 145/2020. számú határozata alapján Díszpolgári címet adományozott:

Kapronczai József nyugalmazott táncpedagógus részére.

Kapronczai József tánctanár, a Szigo Kulturális TáncSport Egyesület alapítója, a Táncművészetért Alapítvány elnöke, 1945. április 8-án született, Szigetváron. Életét meghatározta, hogy pécsi diákévei alatt megismerkedett a társastánc műfajával, amelyben kiemelkedően tehetségesnek bizonyult. Zenei érzéke, kitartása, mozgáskultúrája adott volt ehhez a művészethez és sportághoz. Országos versenyeken bizonyította tudását. A 60-as években partnernőjével a Savaria Nemzetközi Táncversenyeken sikeresen szerepeltek, illetve többször Országos Bajnoki címet is nyertek. A munkája mellett később sem szakadt el ettől a sporttól. Művelődési házak, iskolák felkérésére, különböző közösségekben adta tovább tudását és a tánc szeretetét. Szigetváron is felkérték, hogy vezessen táncszakkört, szervezzen tánciskolát. Tánctanárként is szeretett volna megfelelni, ezért elvégezte a Népművelési Intézet tánctanári képzését. Ezzel a képesítéssel már a versenytánc mozgalomba is bekapcsolódhatott szigetvári tanítványaival. Szigetváron 1986-ban az országban az elsők között megalapította versenytánc egyesületét, Szigo Társastánc klub néven. Kapronczai József szorgalmának, kitartásának, táncszeretetének, elhivatottságának köszönhetően, ez a táncklub, egyesületi formában azóta is létezik és Szigetvár városának meghatározó kulturális és közösségi tényezőjévé vált. Azóta nemcsak Szigetvár környékén, hanem országosan is ismertté vált a Kapronczai név és a Szigo Táncsport Egyesület. A Magyar Táncsport Szakszövetség rangsorában - a közel 100 táncegyesület közül - a Szigo KTSE az elért eredmények alapján az elmúlt tíz évben az első 5 helyezett között van. A 2016-os és 2018-as év nem csak a Szigo KTSE életében, hanem az egész magyar táncsport életében is jelentős mérföldkőnek tekinthető. Óriási sportszakmai és sportdiplomáciai sikernek számít, hogy 2016-ban majd 2018-ban is elnyerte a Szigo KTSE a Standard Táncok Formációs Világbajnokságának rendezési jogát, ahol az egyesület Felnőtt Formációs Csoportja a Világbajnoki VI. helyet szerezte meg.

Kapronczai József munkásságának gyümölcse, a 2001-ben létesített Kapronczai Alapfokú Művészeti Iskola, amelyben ma már 3 megyében 21 telephelyen, több mint 1500 növendék táncol, melyre joggal büszkék. Kiválóra minősített művészeti iskola, ami Regionális és Európai Tehetségpontként, valamint a Táncművészeti Egyetem akkreditált gyakorlóhelyeként is működik, művésztanárai pedig szinte kivétel nélkül Kapronczai József volt tanítványai. A Táncművészetért Alapítvány segítségével, Baranya, Somogy és Tolna megyében is lehetősége van a gyermekeknek a táncművészettel való megismerkedésre, a versenytánc alapjainak elsajátítására. „Józsi bácsi” munkáját hosszú évek során a szakmai elhivatottság, a határtalan ember és gyermekszeretet jellemezte. Példaként áll előttünk kitartásával és szorgalmával. Az általa vezetett tánciskolákban több ezer gyermek és felnőtt szerette meg a mozgás művészetét, száz és száz barátság és szerelem született. A szigetváriak számára szinte élő legenda. A Magyar Táncsport Szakszövetség örökös pontozóbírói címmel ismerte el országosan is tisztelt tevékenységét. 2018-ban Kapronczai József tánctanárt a több évtizedes táncpedagógusi és közösségépítő munkájáért a Baranya Megyei Önkormányzat Elnöke, Madaras Zoltán elnöki különdíjban részesítette.

 

 
2020. évben posztumusz Díszpolgári cím adományozása:

Szigetvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 146/2020. számú határozata alapján posztumusz díszpolgári címet adományozott:

Németh Erika, zeneiskolai tanár részére.

Németh Erika 1962. március 1-jén született Vácon. Páratlan egyénisége már egészen hamar megmutatkozott: zenei érzékének köszönhetően már általános iskolás korában kitűnt kortársai közül. Hegedűhöz való különleges kapcsolatára szülei és tanárai is felfigyeltek, így az ő támogatásuknak köszönhetően zenei taníttatása és versenyeken, koncerteken való megmérettetése már fiatal korában elkezdődött. Tanulmányait először Debrecenben, majd Pécsett folytatta, ahol végül tanári diplomát szerzett hegedű szakon. Főiskolai tanulmányaival párhuzamosan férjhez ment és nemsokára életet adott első gyermekének. A kis család Szigetvárra költözött, ezzel egy időben a Szigetvári Weiner Leó Alapfokú Művészeti Intézményben kezdett dolgozni, mint hegedűtanár. Életét végig kísérte a zenetanítás, a tantestület oszlopos tagja, később pedig igazgatóhelyettese volt. Zenepedagógusi munkája mellett, Erika számos zeneiskolai és városi rendezvény szervezésében, lebonyolításában részt vett. Egymást követő generációkat állított sikeresen pályára, sok hegedűművészt és hegedűtanárt indított el a zenei pályán, segítette, egyengette útjukat az önmegvalósítás felé. Növendékei és növendékeinek családja is mindig bizalommal fordulhattak hozzá. Akár a zenei tanulmányokat érintő, akár magán jellegű kérdésekben szorultak segítségre, mindig készséggel, szeretettel fordult feléjük. Erika nem csak tanár és pedagógus, hanem támasz és társ volt a családok számára. Óráiról a gyermekek mindig feltöltődve térhettek haza. Tanítványainak lelki fejlődését segítette, bevezette őket a komolyzene és a kamarazenélés világába. A zene és a tanulás iránti vágy végig kísérte Erika életét. Anyai, tanári teendői mellett is maradt energiája felsőfokú tanulmányai folytatására, ha kellett éjszakánként tanult és megszerezte mesterszakos diplomáját Pécsen. A hegedű, mint a legkifinomultabb játékot igénylő hangszer, rengeteg türelmet és gyakorlást követel meg a növendékektől, akik általában hosszú évek munkájának köszönhetően érnek el arra a szintre, hogy megfelelő hangszerbiztonsággal tudják megszólaltatni az egyes műveket. 2018-ra Németh Erika kitartó munkája beérett. A gondoskodó nevelői munkájának eredményeként felnőtt növendékek generációi szívesen tettek eleget hívásának és a közös zenélés iránti vágy eredményeként létre jöhetett Erika életének főműve, a Violinok Szigetvári Hegedűegyüttes, akik máris számos nagyszabású rendezvényen felléptek. Ez a projekt nem csak meglévő és korábbi tanítványokat ösztönöz közös zenélésre, hanem más hangszeres tanárokat és zenészeket is megérint és összefog. Megadatott számára az az élmény, ami minden zenész álma, hogy rendszeresen színpadra állhatott és a nagyközönség előtt zenélhetett. Tagja volt a Pécsi Vonósoknak és különböző zenekarokkal külföldi koncert körutakon vett részt. Hegedűjével beutazta a világot, fellépett Európa számos színpadán, illetve Kínában és az Egyesült Államokban is megajándékozta a nagyérdeműt zenei játékával. A város és a zeneiskola is felfigyelt Erika munkásságára és díjakkal honorálták zenei, tanári tevékenységét. Muzsikusi és tanári sikerein kívül Erika mindig is törekedett mások segítésére. Folyamatosan képezte magát, hogy zeneterapeutaként stroke-os betegeknek segíthessen fejlődni és gyógyulni.

Németh Erikát a halál 2019. október 23-án sajnos elragadta tőlünk, de az értékek és a szeretet, amit adott, örökre velünk marad!

 

2021. évben Díszpolgári cím adományozása:

Szigetvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 188/2021. számú határozata alapján Díszpolgári címet adományozott:

Pap Bianka parauszó, paralimpikon részére.

Pap Bianka általános iskolai tanulmányait a Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolában kezdte meg, 7. osztálytól pedig már Budapesten folytatta tanulmányait. Bianka hét éves korában szilánkos töréssel járó súlyos sportbalesetet szenvedett. Példamutató hozzáállással felülemelkedett a maradandó sérülés okozta hátrányokon, Szigetváron kezdett úszni, és olyan tehetséget mutatott, hogy S10 sérültségi kategóriában a Vasas SC színeiben rövid időn belül a legkiválóbbak közé emelkedett. 2013 óta számos rangos versenyen képviselte városunkat, országunkat.

Rátermettségét alátámasztja, hogy már 16 évesen Rio de Janeiroban a paralimpián vehetett részt magyar színekben, ahol bronzérmet szerzett. 2016. október 1. napján Szigetvár Város Önkormányzat Képviselő-testülete Ifjúsági és Sport Díjjal tüntette ki. 2016. szeptemberében pedig Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetésben részesült. 

21 évesen a koronavírus-járvány miatt egy évet elhalasztott, 2021 nyarán megrendezett tokiói paralimpián 400 méteres gyorsúszásban és 200 méteres vegyesúszásban ezüstérmet szerzett, 100 méteres hátúszásban S10-es kategóriában pedig aranyérmes lett. Ahogy róla mondják felkészülése azóta is töretlen, motiváltan hajt álmai felé, és a jelenlegi vírushelyzetnek köszönhető nehézségek se gátolják meg lendületét.

Méltán lehet büszke rá a város, hiszen példaértékű szorgalma, hozzáállása a sporthoz, eredményei méltán irányadóak lehetnek városunk fiataljai számára. Városunk történelmében Pap Bianka az első, egyetlen paralimpiai bajnokunk.

 

Szigetvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 189/2021. számú határozata alapján Díszpolgári címet adományozott:

Vanyúr István szobrászművész, tanár részére.

Vanyúr István Piru Siklóson született 1961-ben. Művészeti tanulmányait a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában kezdte ötvösként. 1982-1988-ig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Vígh Tamás növendékeként szobrászatot tanult. A szobrászat mellett két évig grafikát is tanult Rozanits Tibor és Kőnig Frigyes vezetésével.

1986-tól tagja a Művészeti Alapnak (később MAOE), 2004-től a Magyar Szobrásztársaságnak. 1987-től rendszeres kiállítóművész. Egyéni és közös kiállításokon szerepel munkáival. Fából, kőből, bronzból, vasból levő kisplasztikák mellett köztéri szobrokat és érmeket is készít. Több alkotó közösségnek tagja Tagja többek között a Siklósi Szalonnak, a Sellyei, Bicsérdi, Tapolca-Diszeli, Pécsváradi, Burg—Strechaui, Kozármislenyi, Békési-alkotó közösségeknek. Számos alkalommal meghívták alkotótelepi szobrászmunka irányítására. Tanulmányúton volt 1984-ben Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, 1999-ben Spanyolországban, 2000-ben Egiptomban. 1987-ben telepedett le Szigetváron, szobrászati munkája mellett 1995-től a szigetvári Zrínyi Miklós Gimnáziumban, a budapesti Jaschik Álmos Művészeti Szakközépiskolában tanított, 2010-tól a kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti Szakközépiskolában tanít.

Számos elismerésben részesült: Gellért Imre alapítvány díja 1984, Szőnyi- ösztöndíj 1988-1990, Siklósi Szalon szobrászati díja 1999, 2006, Szigetszentmiklós grafikai különdíj 1999. Millenniumi emlékérem Csongád-megye 2001, Millenniumi emlékérem Baranya-megye 2001, Szigetvárért emlékplakett 1989,2005,2007,” Baranya Megye Művészeti Díja, 2005. Bicsérdi-tárlat nagydíja. 2010. "Hazám-hazám" pályázat nívó díj 2010. Szent István, köztéri szoborpályázat III. díj, Dabas. 2011. Komló, Trianon emlékmű Pályázat I. díj.2012. Szigetvár Címerplakett, 2014. Lemle Géza-díj, 2018.

Alkotásai hazánk számos településén, valamint külföldön is megtalálhatók, így Ausztriában, Németországban és Horvátországban is hirdetik a művész és Szigetvár jó hírét. Számos képzőművészeti alkotásával járult hozzá Szigetvár kulturális értékeinek gyarapításához: II. világháborús emlékmű, Rákóczi-dombormű, Kossuth-emlékmű, Testvérvárosok emlékműve, Szovjet katonatemető szobrai, Civitas Invicta-emlékmű, Szent István-szobor, Muzsikáló faun, Molnár Imre-szobor.

Igazi közéleti ember, számos civil szervezet, baráti társaság tagja, közvetlensége, segítőkészsége határtalan. Noha már nem él életvitelszerűen Szigetváron, a Szulimán utcai műhelyében alkot, s rengeteg emberi kapocs köti a kisvároshoz, amelytől művészete, személyisége elválaszthatatlan.

 

2022. évben Díszpolgári cím adományozása:

Szigetvár Város Önkormányzat Képviselő-testülete a  202/2022.(IX.29.) számú határozata alapján Díszpolgári címet adományozott:

Verbőci Endre József nyugalmazott pedagógus részére.

Verbőci Endre József 1943 február 01-én született Diósgyőrben. Középiskoláját  Pécsett a  Nagy  Lajos Gimnáziumban  végezte.  Sokat  köszönhet  akkori  tanárainak,  akik következetességre, példamutatásra  tanították.1966-ban kapta meg tanári oklevelét  testnevelés, földrajz, biológia szakról. Ettől az  évtől  került Szigetvárra.  A  testnevelés volt a  nagy  szerelem a családon kívül. Arra  törekedett,  hogy  mindenkiből  az minden diákjából  ki  tudja  hozni  az általa  elérhető legjobb  eredményt. Az elért  eredményeket  javulásokat  mindig  honorálta. Nála  bizony  a  hármasért  is  küzdeni  kellett!  Tanórákon, szakkörökön  és az egyesületi munkában is  arra  törekedett,  hogy  diákjai  felvegyék a  versenyt  a  sport tagozatos  gyerekekkel.  Leány  és  fiú  kosárlabdában  számtalan  sikert ért  el  tanítványaival.  Lányokkal 1967-ben  országos első,  1974-ben országos  másodikak lettek.

Edzőként sikereket ért el atlétikában,  1978-ban 4x100  leány váltója  országos második  lett.

Az évek  során  generációk  nőttek  fel  keze  alatt és  értek  el  sikereket  :    Balázs  Hajnalka, Sztojkovics  Éva  vagy épp  Konkoly Gyula  atlétikában. Számos  tanítványát  készítette  fel az úttörőmozgalom  sporttal  kapcsolatos rendezvényeire ,  vagy  éppen   honvédelmi,  tűzoltó,  munkásőr versenyekre. Sokat köszönhet Czéh László tanárának, és Jakabos  Ferencnek,  aki  első  edzője  volt  a PVSK NB 1 –es  kosárlabda  csapatban.

Kezdettől  fogva irányította a járási,  majd  átalakulás  után a Diáksport Bizottságot. Edzősködött   a  női  NB 1,  NB 2.   és a  férfi NB 2-es  csapatnál.

Munkáját  számos  kitüntetéssel  ismerték el: Szigetvár Emlékplakett,   Magyar Honvédelmi Szövetség Kiváló munkáért érdemérem, Kiváló Úttörő Vezető,  Tűzbiztonsági érdemérem ezüst  fokozata,  Szigetvár Város  Ifjúsági és  sport,  valamint az Oktatási és Közművelődési  díj  birtokosa.  Munkája  elismeréséért  megkapta a  Testnevelő  Tanárok  Országos Egyesületének  testnevelő tanári  díját.

Pályafutását mindig az jellemezte, hogy lelkes testnevelő tanár  és  nevelő  edző  volt, és a mai napig aktív szereplője a sportrendezvényeknek.

 

2023. évben Díszpolgári cím adományozása:

Szigetvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 239/2023. számú határozata alapján Díszpolgári címet adományozott:

Pandur Éva Klára pedagógus, német- és finn tolmács részére.

Pandur Éva Klára 1957. február 23-án született Szigetváron. Édesapja, Pandur László hentes és mészáros volt, édesanyja, Turbéki Irma bérelszámoló. Éva a mai Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola zenetagozatára járt, és a szigetvári zeneiskolában tanult zongorázni, majd később a pécsi Janus Pannonius gimnázium zenetagozatára járt, itt szerzett érettségit is. Ezt követően a pécsi tanárképző főiskola német és ének-zene szakos hallgatója lett. A diploma megszerzése után a budapesti Kontyfa utcai iskolában tanított, és közben elvégezte a bonni egyetem tolmács képző szakát. A tanári munkája mellett folyamatosan tolmácskodott magyar, német és finn nyelven, több mint húsz éven keresztül.

A ’80-as évek végén kapott Finnországban egy kedvező állásajánlatot. Az adódó lehetőséggel élve először a kannusi Opisto tanára lett, de egy év után a magánélete úgy alakult, hogy átköltözött Kronobybe, ahol egy finnországi svéd közösség tagja lett, itt állást kapott egy neves oktatási intézménybe, ahol 2 év után kinevezték vezető tanárrá, és végül innen ment 2022-ben nyugdíjba, de a nyugdíj mellett ma is tanít.

Pandur Éva Klára közel 45 éves pedagógiai pályája során hozzájárult a hazai és a finnországi fiatalok boldogulásához, valamint nyitott szívű kapcsolatteremtőként, önzetlen szervezőként és kitűnő tolmácsként a finn-magyar kapcsolatok erősítéséhez, a két ország közötti együttműködés fejlesztéséhez.

Imatra és Szigetvár testvérvárosi kapcsolatának létrejötte és működtetése egyértelműen Pandur Éva Klára elhivatottságának köszönhető. Közreműködése révén szigetvári pedagógusok, egészségügyi- és hivatali dolgozók szerezhettek hasznos szakmai tapasztalatokat Finnországban. A Tinódi Vegyeskar és a Szigetvári Zrínyi Miklós Fúvószenekar szintén az ő közreműködése révén jutott el finnországi színpadokra.

Pandur Éva Klára valóban példaképe és inspirációja lehet mindenkinek, aki a kultúrák közötti párbeszédet és megértést támogatja, aki hajlandó önzetlenül tenni a helyi közösségekért.

Pandur Éva Klára példamutató pedagógiai pályája, tolmácsként folytatott tevékenysége, és a nemzetközi kapcsolatok terén végzett áldozatos munkája miatt a második hazájában, Finnországban a legnagyobb állami kitüntetést (Finn Fehér Rózsa Lovagrend I. Osztályú Aranyérme Kereszttel) vehette át a Finn Köztársaság elnökétől.

Önzetlen és odaadó, nemzetközi szinten is elismert munkájával Pandur Éva Klára egyértelműen rászolgált arra, hogy szülővárosa díszpolgári címet adományozzon neki.

 

Szigetvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 240/2023. számú határozata alapján posztumusz díszpolgári címet adományozott:

Dr. Hóvári János részére.

Dr. Hóvári János a Somogy vármegyei Kiskorpádon született 1955. május 9-én. Somogyiságát, mint sok régi szigetvári, ő is büszkén vallotta, sokszor mesélte, hogy már kisdiákként mekkora hatást tett rá a szigetvári vár és Zrínyi Miklós hőstette.

A kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett 1973-ban, majd az ELTE történelem-török szakára jelentkezett.

Kutatói pályáját 1979-ben kezdte meg a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében. Kutatásai alapvetően a török hódoltság gazdasági, társadalmi sajátosságainak feltárására irányultak. Számos hazai és külföldi szakmai fórum előadójaként szerepelt, továbbá a Janus Pannonius Tudományegyetemen oktatott kora újkori magyar és egyetemes történetet, ekkor új szintre helyeződött már előbb meglévő erős érzelmi kapcsolata Szigetvárral is, a Szigetvári Várbaráti Kör közreműködésével szervezett konferenciák előadójaként is tisztelhettük. 1989-ben megalakult a Magyar-Török Baráti Társaság, melynek titkáraként tevékenykedett, sokszor segítve a városunkba látogató különböző török delegációkat.

A rendszerváltást követően 1992-től a Külügyminisztérium munkatársa lett, részt vett a Magyar-Török Barátság Park megvalósításában is. 1997-ben kandidátusi fokozatot szerzett, de továbbra is a Külügyminisztérium munkatársa maradt. 2000-től 2004-ig Magyarország tel-avivi nagykövete volt. 2006-ban a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense, 2011-ben címzetes egyetemi tanára lett. 2008 és 2010 közt Kuvaitban és Bahreinben volt nagykövet. 2010 és 2012 között a globális ügyekért felelős helyettes államtitkári tisztséget töltötte be, majd két éven át Magyarország ankarai nagyköveteként teljesített szolgálatot. Óriási szerepe volt abban, hogy elkezdődhetett az a nagyszabású projekt, melynek célja Szulejmán szultán mauzóleumának beazonosítása volt, s mely kutatás végül világszenzációval zárult. Kapcsolatrendszerét, diplomata hivatását mindig latba vetette, ha Szigetvárról volt szó.

Hóvári János 2014-től a Károli Gáspár Református Egyetem docenseként dolgozott, valamint 2015. január 1-jétől közel egy éven át a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. (MANK) főigazgatói posztját is betöltötte. Ezt követően egyetemi oktatói munkája mellett a 2016-os „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” emlékév programjainak, költségvetésének és koncepciójának kidolgozásával megbízott emlékbizottság elnöki teendőit látta el. Sok szigetvári ekkor zárta őt szívébe, csodálva hatalmas munkabírását, kitartását, lelkesedését. Mottója volt, hogy „a szigetvári múlt nem csupán egy kisváros emlékvilága, hanem a magyar nemzeti tudat talpköve”. Ennek megfelelően állt össze az emlékév programja, melynek keretében tízezrek látogattak városunkba, köztük államfők, miniszterek, egyházi vezetők, megújult a vár, számtalan maradandó irodalmi, képzőművészeti alkotás született, melyek közül Somogyi Győző Szigeti veszedelem-illusztrációi is az ő közreműködésével leltek otthonra a Zrínyi-várban. Az akkor megjelent történettudományi munkák évtizedekre meghatározzák Szigetvár és a Zrínyiek kutatását.

Hívő katolikusként szívügye volt a Zrínyi-mise, a Turbéki búcsúk hagyományának feltámasztása, a Turbéki kegyhelyről szóló könyv is az Emlékbizottság kiadásában jelent meg, valamint a Ferences templom felújításában is közreműködött.

Az elmúlt években a Türk Államok Szervezete Magyarországi Képviseleti Irodájának ügyvezető igazgatói posztját töltötte be, s ebben a munkakörében is sokat tett Szigetvárért, diplomáciai és tudományszervezési tekintetben egyaránt.  Segítségével nyaranta évek óta Nemzetközi Művésztelep alkotott városunkban, melynek kiállítása megtekinthető a Zrínyi Várban.

Munkáját Szigetvár 2017-ben Civitas Invicta-díjjal, valamint a Civitas Invicta Szigetvári Nagykövete megbízatással ismerte el, hiszen mindenütt kiállt Szigetvárért, mint egy jószolgálati nagykövet mindenütt igyekezett barátokat szerezni városunknak.

2023. augusztus 6-án dr. Hóvári János személyében Szigetvár egy segítőkész, tudományosan felkészült, remek magyar hazafit veszített el. Utána az űr óriási, tátongó, és jelen esetben nagyon nehezen tudjuk elképzelni, hogy valaha pótolható lesz.

 

2024. évben Díszpolgári cím adományozása:

Szigetvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 231/2024. számú határozata alapján Díszpolgári címet adományozott:

Kapoli Ilona festőművész részére.

Kapoli Ilona 1937. július 4-én született Visnyén. Grafikusi és festői ambíciói már kislány korától jelentkeztek. Szakmai tanulmányait eredményesen végezte. 1957-59 között magánúton Zágon Gyula szigetvári rajztanár tanította akvarellezni. 1959-61 között a Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János, 1965-69 között pedig a Pécsi Tanárképző Főiskola rajz szakán Kelle Sándor és Soltra Elemér tanítványa volt. 1964-ben családja nyomdokain haladva népi iparművész címet szerzett. 1990 óta tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének, 1997-től a Fővárosi Festő Stúdiónak, 1998-tól a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének is. 

Sipos Endre festőművész így jellemezte a Tér – Idő – Ívek. „Kapoli Ilona művészete” c. kötetben: „Mivel Kapoli Ilona kiváló anyag,- forma- és színérzékkel van megáldva, s munkabírása is követésre méltó, egyéni képi világa nagyszerűen formálódott. Bátran kísérletezett, és sajátos képi világot hozott létre. Festészetének három alapvonása markánsan elkülöníthető egymástól. Egyrészt realista szemléletű panteisztikus természetszeretete. Másrészt (lehet, hogy öröklött) kiváló formakarakter és forma arányérzéke, mely jó komponálási készséggel társul. Harmadik pedig misztikus-kozmikus szemlélete, mely mély Istenhitbe ágyazódik. E három jellemvonás a három fő festői korszakában szépen elkülönül egymástól, a negyedik korszakban pedig szépen ötvöződik.

Az első korszakában készült exteriőrök és enteriőrök friss természeti élményre épülnek. Az alkotó gyors lendülettel képes megragadni a látvány lényegét, s a látványban megbújó humán tartalmat.

A második korszakban expresszív őserő bontakozik ki. A forma-tér-szín ellentétek tudatos ellenpontozása által markáns képi világ jön létre. (Ebben a korszakban válik hivatásos festővé.)

A harmadik korszak szürreális jellegű. Kapoli Ilona eljut az absztrakt szürrealizmus határáig. Még felsejlenek a természeti élmény elemei, de ezek a szimbolikus formák már mélyebb tartalmak hordozójává válnak. Elemi emberi létkérdéseket érintenek.

A negyedik korszakban szintetizálódnak a külső és belső térélmények. Az érintetlen természet és az épített környezet. Most merül fel legerőteljesebben s drámaian: az ember és világ, az ember és Isten kapcsolata.”

Kapoli Ilona Szigetvár képzőművészeti életének meghatározó alakja, munkásságának eddigi csaknem hét évtizede Szigetvárhoz és környékéhez kapcsolódik. Alkotásai megerősítik Szigetvár elismertségét a képzőművészet területén, számos hazai és nemzetközi kiállításon öregbítette a város jó hírét. Szigetvár Város Önkormányzat Képviselő-testülete 1997-ben Oktatási és Közművelődési Díjjal ismerte el tevékenységét, majd ezt követően 2019-ben munkássága felvételre került a Szigetvári Települési Értéktárba.

 

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Hírek, információk és események!